Four Wheel Drive Bt.

Teljes körű gépjármű javítás, karbantartás, karosszériázás, fényezés, műszaki vízsgáztatás, teljes körű alkatrészellátással. Robbanómotoros kisgépek javítása, karbantartása, alkatrészellátással. Tűzifa kereskedés.

     „Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent, és munkálkodhass a jövőn!”

                                                                                                                                          Gróf Széchenyi István


Sarkad város története


Sarkad múltján végigtekintve megállapítható, hogy a hosszú évszázadokon át a történelmi Bihar vármegye szélén lévő város életében óriási törést jelentett a trianoni békeszerződés, mert a békediktátum kiszakította Sarkadot több évszázados bihari gyökerei közül, és a megcsonkított Magyarország keleti szélére, perifériára tolta. Ez a megrázó történelmi pillanat pedig alapvetően meghatározta a település elmúlt évtizedeit és meghatározza jelenét is, ahogy az európai integrációban rejlő lehetőségek, illetve a korábban elválasztó államhatárok felszámolása meg fogják határozni a jövőjét!

A városban és annak környékén feltárt gazdag régészeti leletanyag tanúsága szerint Sarkad területe már a honfoglalást megelőzően is lakott volt, majd a honfoglalást követően, szinte azonnal megjelent a magyarság ezen a vidéken. A város környékének „stratégiai értéklét” jelentősen növelte, hogy igen jól védhető, mocsaras vidék volt, s ezt felismerve már a honfoglalást követő időszakban erődítményt építettek ezen a területen, melyet a források Peckes-vár néven említenek. Ennek az erődítménynek a régészeti feltárása során került elő a település környékére letelepült, honfoglaló magyaroktól fennmaradt leggazdagabb leletanyag.

A települést – villa Surcud – először a dömösi prépostság alapító oklevele említi a 12. században. Sarkad fejlődése az 1241-es tartárjárás során torpant meg, ekkor komoly károk keletkeztek a – feltételezhetően agyagból, fából és sárból épített – Peckes-várban is. A 12. században jelentek meg a település környékén az egyik legrégebbi, ma is létező sarkadi családnak, a Leel-Őssieknek a távoli ősei, akiket minden évszázadban megemlítenek a városról szóló források. Az érett középkorban több oklevél is városként említette Sarkadot, illetve egy 1510-es oklevélben mezővárosként szerepelt a település.

A török háborúk Sarkadot sem kímélték meg, sőt a település pont a Török Hódoltság és az Erdélyi Fejedelemség határán feküdt, ezért területén állandóak voltak a kisebb-nagyobb összecsapások is. A török veszedelem közeledésekor határozott a mezőváros vezetése arról, hogy az igen leromlott Peckes-vár helyett – amit ekkor már csak őrtoronyként használtak – új erődítményt építenek, és a terület földesurának, bizonyos Sarkadi Boldizsárnak a Gyepes által körülölelt – feltételezhetően a mai Bartók Béla Művelődési Központ helyén álló – kastélyát alakították erődítménnyé. A földvár építésére az 1510-es évek második felében került sor, miközben a település lakossága is részt vett a Dózsa György vezette parasztháborúban. A földvár ugyan jó szolgálatot tett a helyieknek, de a végzetét nem kerülhette el, mert 1571-ben a törökök elfoglalták. Tény, hogy Sarkadi Farkas, a fentebb már említett Sarkadi Boldizsár fia a Gyulai téglavár eleste után – 1566 – igyekezett a földvárat megerősíteni, de ez önmagában kevés volt a török túlerővel szemben.

A 16. század nemcsak a török háborúk miatt emlékezetes a város történetében, hanem azért is, mert ebben az időszakban jelent meg a reformáció Sarkadon, amit az erdélyi fejedelmek hajdúi hoztak be a városba, s az 1550-es években olyan neves prédikátorok is megfordultak Sarkadon, mint Dévai Bíró Mátyás vagy Szegedi Kiss István.

A 17. században is változatlan intenzitással folytak a csatározások a város környékén, s I. Rákóczi György erdélyi fejedelem 1636-ban elrendelte a sarkadi vár megerősítését, majd a munkák befejezése alkalmából, 1644. július 9-én több sarkadinak is nemesi címet adományozott, a település pedig hajdúvárosi rangot kapott, azonban az Erdélyi Fejedelemség alulmaradt a törökökkel folytatott háborúban, ami azt jelentette, hogy a határvidéken lévő város ismét török kézre került 1660-tól.

A 18. század elején véget ért a török hódoltság kora hazánkban, és az országot egységesítő Habsburg-ház jogara alatti uralom vette kezdetét, viszont a sarkadi hajdúk a Rákóczi szabadságharcban a kurucok mellett törtek lándzsát, és rendszeres résztvevői voltak a kurucok bihari gyűléseinek. Továbbá a sarkadi hajdúk több mint 300 főt küldtek II. Rákóczi Ferenc seregébe, és igyekeztek felkészíteni a város öreg földvárat is a császáriak elleni harcra, aminek meg is lett az eredménye, ugyanis Szabó Sándor kapitány 1707. februárjában megvédte a várat az Arad alól érkező császári támadással szemben. A harcoknak 1711-ben – a szatmári békekötés évében – lett vége, amikor a sarkadi hajdúk békét kötöttek Nagyváradon a császárt képviselő Löwenburg ezredessel, de a várat illetve a körülötte álló házakat még abban az esztendőben lerombolták.

Sarkad egészen a 19. század végéig megőrizte mezővárosi jogállását, viszont a város fejlődését jelentősen lelassította a mocsaras környezet, és a Körös illetve a Gyepes gyakori kiöntése. A város földesura 1799-től Almássy Ignác lett, akinek leszármazottai egészen 1945-ig éltek a városban, az Almássy kúria ma a sarkadi Ady Endre – Bay Zoltán Középiskola és Kollégium könyvtárépülete.

A város gazdaságtörténete szempontjából igen fontos évszám 1836, amikor először megindult a később komoly hagyományokra szert tevő cukorgyártás.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején 119 sarkadi harcolt a magyar honvédség egyenruháját magára öltve, majd Világos után a település kastélyában őrizték Nagy-Sándor József és Knézich Károly honvédtábornokokat, de a Szent Korona is eltöltött egy napot a városban.

A város történetének egyik fekete napja volt 1866. május 1-e, amikor tűzvész pusztított a településen, s 73 ház égett le a református templommal és a városházával egyetemben, ahol rengeteg dokumentum is megsemmisült.

A dualizmus korára jellemző gazdasági fellendülés Sarkadon is éreztette hatásait a 19. század végén, ugyanis a méltán híres cukorgyár mellett a századfordulón tégla és cserépgyár is működött a városban, továbbá jelentősen segítette a város gazdaságának fejlődését a vasútépítés is. 1871 szeptemberében megnyitották az Alföld-Fiume Vasútvonal utolsó (Csaba – Nagyvárad közti) szakaszát, mely Sarkadot is bekapcsolta Európa folyamatosan fejlődő gazdasági vérkeringésébe.

A közigazgatásilag Bihar vármegyéhez és a Cséfa – Nagyszalonta járáshoz tartozó Sarkad mezővárosi jogát 1887. április 25-én vesztette el, azonban ennél sokkal súlyosabb veszteség érte a települést 1920. június 4-én, amikor az első világháborút hazánkkal lezáró trianoni békediktátum ugyan Sarkadot „Magyarországon hagyta”, viszont teljesen kiszakította történelmi és gazdasági gyökerei közül, s perifériára szorította azzal, hogy a történelmi Bihar vármegye jelentős része Romániához került. Arról sem szabad megfeledkezni azonban, hogy az 1910-től épülő sarkadi cukorgyár tulajdonosi köre nagyon komoly lobbytevékenységet fejtett ki annak érdekében, hogy a város, s így a gyár „Magyarországon maradjon”!

1920. júniusa után Berettyóújfalu lett a csonka magyarországi Bihar vármegye központja, s Sarkad 1924-től járási központ lett. A második világháború borzalmait követően a várost is keményen sújtotta a Rákosi-diktatúra időszaka, gőzerővel folytak a kulákoknak kikiáltott, szorgalmas parasztcsaládokat érő atrocitások és a téeszesítés is.

1950. március 15-én megszűnt Bihar megye, s a megyerendezés, illetve a tanácsi rendszer bevezetése keretében Sarkad Békés megye része lett, viszont járásközpont maradt 1966-ig, amikor is a sarkadi járást felszámolták, s a nagyközség a gyulai járáshoz került. A gyulai járás 1984-es megszűntetése után Sarkad, a meghatározó bihari gyökerekkel rendelkező település ismét az önállósodás útjára léphetett, amit 1989. március 1-én az tett teljessé, hogy visszakapta városi jogállását.

A rendszerváltást követően, már az önkormányzatiság első éveiben megkezdődött az a Sarkad által elindított folyamat, mely eredményeként a környező településeket összefogva megszületett az ország első kistérsége. A kistérség gyökerei egészen 1992-ig nyúlnak vissza, de a kistérség létrehozása mellett szinte azonnal megkezdődött a napjainkban is tartó kiváló együttműködés a határ másik oldalán lévő Nagyszalontával is, amit jelentősen segített a közúti határátkelőhely és az országhatár – Nagyszalonta közötti út megépítése.

A kistérség létrehozása egy sikertörténetként is felfogható, ahogy az európai integráció által megnyitott lehetőségek és a történelmi bihari települések közötti határ megszűnésének folyamata is, megteremtve ezzel annak a történelmi régiónak az egységét, mely településeit évszázadokon át nagyon erős történelmi-gazdasági szállak kapcsoltak egymáshoz.




Forrás: Sarkad város hivatalos honlapja.






Weblap látogatottság számláló:

Mai: 21
Tegnapi: 39
Heti: 169
Havi: 1 037
Össz.: 121 113

Látogatottság növelés
Oldal: Sarkad város története.
Four Wheel Drive Bt. - © 2008 - 2017 - fwd-sarkad.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: juhar keményfa - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »